Marek Jan Chodakiewicz történész szerint a költségvetési megállapodásról szóló vita nem gazdasági kérdések, hanem az európai elit központosító törekvései miatt alakult ki. Magyarország és Lengyelország azonban nem hagyták magukat, végig kiálltak a nemzeti szuverenitás és a családi értékek védelme mellett.
A washingtoni Institute of World Politics történészprofesszora szerint a 2020-as esztendő egyik legfontosabb kérdésköre, vagyis az uniós költségvetéséről és a helyreállítási alapról szóló vita a posztmodernizmus és a tradicionalizmus közötti ellentétekre vezethető vissza. A brüsszeli politikai vezetés továbbra is arra törekszik, hogy rákényszerítse társadalomszervezési modelljét Lengyelországra és Magyarországra.
Ez a bevándorlás és a szexualitás ügye kapcsán rajzolódik ki leginkább, hiszen
az Unió központi szabályozást szeretne, amely a bevándorlás terén a kötelező kvótarendszert jelentené, míg a szexualitás esetében az LMBT-csoportokat és az abortuszt pártoló szabályokat.
A brüsszeli elit rasszistának, homofóbnak tartja a közép-európai kormányokat, mivel nem kívánják feladni, hogy jogot formáljanak a saját határaik feletti ellenőrzésre, és a házasságot férfi és nő közötti kapcsolatként definiálják. A lengyelek és a magyarok azoknak az ideológiáknak a következményeivel szemben védekeznek, amelyek előidézték Nyugat-Európa válságát.
Miközben a két ország saját kultúrájának és nemzeti szuverenitásának megőrzésére törekszik, sokat tesz a rászorulók megsegítése érdekében is.
Ennek jegyében Lengyelország például mintegy egymillió ukrán háborús menekültnek, valamint gazdasági bevándorlónak ad otthont, továbbá szír keresztényeket is befogadott. Emellett mindkét ország – kormányzati programjai és vallási kezdeményezései révén – fontos munkát végez a közel-keleti menekülttáborokban, a probléma gyökerénél nyújtva ezzel segítséget.
Az Unió nem ismeri fel, hogy ez a leghatékonyabb megoldás, és ehelyett a multikulturalizmus zászlaja alatt támogatják a tömeges bevándorlást. Hosszú távon ezzel erősítenék meg adóbevételüket, oldanák meg a munkaerőhiányt és fordítanák vissza a kontinens demográfiai hanyatlását. Ami pedig az LMBT ügyeket érinti, Brüsszel szerint Lengyelországnak és Magyarországnak is át kellene venni azt a Nyugat-Európában elterjedt megközelítést, amely a hagyományos családmodell helyett a melegházasságot és örökbefogadást védi, valamint kötelező iskolai érzékenyítést írna elő.
Ha a „renitens” országok engednének, azzal lehetőséget teremtenének további ideológiailag motivált központosító törekvéseknek, amelyek végső soron Brüsszel és Berlin diktatórikus hatalmát eredményeznék. A szerző úgy véli, ennek fényében kell vizsgálni a legutóbbi költségvetési vitát is, ugyanis
a lengyelek és a magyarok azért vétózták meg a tervezetet, mert az európai bürokraták a korlátlan bevándorláshoz és a „szexuális forradalomhoz” kötötték volna a megállapodást.
A két ország a vita során nem hátrált meg, ezért a mainstream liberális politikusok a média asszisztálásával támadást intéztek ellenük.
A történészprofesszor végezetül megállapítja, hogy Lengyelország és Magyarország 2004-es csatlakozásakor a két országot a szuverén nemzetállamok szabadpiaci uniójának ígérete vonzotta. Az EU azonban azóta olyan „szuperállammá” vált, amely a saját hatalmát a szabadság, a hagyományok, a család és a hazaszeretet ellen használja fel.
Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Ha ezt az őrületet nem sikerül megállítani, Ukrajna olcsó, de ellenőrizetlen, kétes minőségű, veszélyes mezőgazdasági alapanyagokkal fogja elárasztani Európát, állítja az agrárkamara elnöke.
Nő a feszültség Ukrajna szomszédságában.
Az Estratos ráadásul korábban Magyar Péterék körül is megjelent.
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Az amerikai elnöknek elege van Brüsszelből és ennek komoly következményei lehetnek az európai nemzetek gazdaságára nézve.
Az ukránok felvételével nem csak a mezőgazdaság és a munkaerőpiac kerülne veszélyben, hanem kinyitnánk az ajtót a háborúban csak erősebbé vált ukrán maffia előtt is, ami súlyos közbiztonsági problémákat eredményezne.
Donald Trump egy hét alatt újrarajzolta a világpolitikát, kétbillió dollárt hozott haza, és eltemette a demokráciaexportot – erről szól a Tempó Kohán Mátyással új epizódja.
Készakarva is nehezebb lett volna ennél izgalmasabb forgatókönyvet írni.
